A foglaló a jogi popkultúra egyik közismert darabja, annak legalapvetőbb tulajdonságai üdvözlendő módon részévé váltak a laikus jogismeretnek. Tekinthetünk rá úgy, mint a szerződés megszegésének önként vállalt szankciójára.
Találatok Ingatlan kategóriára
A foglaló az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó jogintézmény az ingatlan adásvételi szerződés után érdeklődő laikus közönség körében a 2025-ös naptári évben is. Ezen belül is a leggyakrabban firtatott kérdés: foglaló vagy előleg? Mi a különbség, mikor melyiket? Igyekszünk minden kérdést megválaszolni.
Vételi szándéknyilatkozat? Első hallásra sem stimmel vele valami. Nem jogi terminológiáról van szó. Az ingatlanos szakma hívta életre ezt az ingatlan adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szókapcsolatot, amihez annyi rossz érzés, negatív előítélet, pejoratív értelmezés tapad. Talán nem is véletlenül. Cikkünkben kitérünk a vételi szándéknyilatkozatot érintő legfontosabb 2021. évben hatályba lépett, 2025-ben is irányadó jogszabályi változásokra is.
Ha a lakásvásárlás költségei közül a Kedves Látogatót elsősorban az ingatlan adásvételi szerződéssel felmerülő ügyvédi munkadíj érdekli, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos konkrét díjszabását ide kattintva tekintheti meg.
Cikkünkben röviden számba vesszük a lakossági ingatlanvásárlással felmerülő legfontosabb költségtételeket. A költségnemeket csoportosítottuk aszerint, hogy
- lakásvásárlás költségei
- házvásárlás költségei
- telekvásárlás költségei
között merülnek-e fel. Lakossági ingatlanvásárlás során ezen felsorolt ingatlantípusokkal találkozni a leggyakrabban.
Ha valaki ingatlanvásárlásra adja a fejét, fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogy mi az ingatlan adásvétel menete Magyarországon. Fontos támpontot adhat a cikk azoknak, akik külföldről érkeznek hozzánk és még nem ismerik pontosan a magyar viszonyokat. A következőkben összegyűjtjük és címszavakban bemutatjuk az adásvételi szerződés lebonyolításának a legfontosabb csomópontjait. Az egyes alcímek alatt megjelenő témák további cikkeinkben részleteikben kibontva is megtalálhatóak.
Az ingatlan adásvételi szerződéshez vezető első lépés a vételi ajánlat megtétele. Az következőkben a vételi ajánlat misztikumáról igyekszünk lerántani a leplet, annak érdekében, hogy a vevők eggyel jobb pozícióból induljanak az optimális ingatlan kiválasztása felé vezető úton.
Ha a Kedves Látogatót az ügyvédi munkadíj praktikus szempontból érdekli, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva ismerheti meg.
Az ingatlan adásvételi szerződés után felszámolt ügyvédi munkadíj számítási metodikája „ősi” hagyományokra nyúlik vissza és a laikus jogkereső közönség számára az egyik legközismertebb tétele a legendás ügyvédi jövedelmek forrásának. Már a rendszerváltás idején is szinte mindenki tudta, hogy az ügyvédek azért keresik rongyosra magukat, mert egy darab papírért elkérik az ingatlan értékének 1%-át.
A foglaló visszajár? Gyakori kérdése ügyfeleinknek az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban. A kérdés felmerül az adásvételi szerződés előkészítése során legalább olyan gyakran, mint amikor valami zavar támad a szerződés teljesítése során. Cikkünkben a legtipikusabb gyakorlati szituációkon keresztül vesszük nagyító alá kérdést.
Jelen cikkünk tárgya specikfikusan a foglaló mértéke. A foglalóval korábban már több cikkünkben is foglalkoztunk:
- Amennyiben a kedves olvasó az ingatlan adásvételi szerződés foglalójáról átfogó képet szeretne kapni, úgy az ezzel kapcsolatos cikkünket erre a linkre kattintva érheti el.
- Ide kattintva pedig a foglaló előleghez való viszonyát vizsgáló cikkünk nyílik meg.
Az alábbiakban a foglaló mértékével kapcsolatban felmerülő kérdéseket járjuk körül. A kérdés megválaszolása egyszerűbb, ha a foglaló alatt kizárólag a jogi értelembe vett foglalót vizsgáljuk. Összetettebb a feladat, ha a köznyelvben foglalóként felbukkanó korcs jogintézményeket is számba vesszük.
Külföldiek ingatlanszerzése bizonyos esetekben eltérő módon zajlik, mint a magyar állampolgárok tulajdonszerzése. Külföldi magánszemély a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve magyarországi ingatlan tulajdonjogát csak kormányhivatali engedéllyel szerezheti meg. A következőkben bemutatjuk a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó részletszabályokat.
