2019. adóévben várhatóan tovább fog emelkedni az alanyi adómentesség árbevételi határa, ami elsősorban a KATA adózási formát választó kis- és mikrovállalkozások számára remek hír. Áttekintjük, pontosan hogyan változik ez az adónem, illetve miért is lesz ez jó a vállalkozásoknak.
Az alanyi adómentes adózó ÁFA mentesen jogosult számlát kiállítani. Amennyiben a kormány deregulációs indítványának az EU helyt ad, úgy az alanyi adómentesség határa a 2017-ben 6 millió forintról 8 millió forintra emelt árbevételi értékhatárról 2019-ben tovább emelkedik egészen 12 millió forintig. Ez a lehetőség azoknak a kisvállalkozóknak számít igazán, amelyeknek ügyfélköre főleg magánszemélyekből áll. Míg egy céges ügyfél az áfát visszaigényli vagy levonásba helyezi, tehát az ÁFA összege nem jelent számára plusz költséget a számla nettó összegén felül, addig a magánszemély ügyfelek számára mindig a bruttó ár lesz az érdekes, hiszen az ÁFA összegét nem tudják visszaigényelni, sem más módon elszámolni.
Konkrét példával megvilágítva ezen értékhatár jelentőségét vegyünk alapul egy alanyi adómentes, illetve egy ÁFA körbe tartozó fodrászt. Az alanyi adómentes fodrász 2.000,-Ft-t számol fel egy vágásért, míg az azonos munkadíj ellenében dolgozó ÁFA körös fodrász ugyanezt a szolgáltatást 2.000,-Ft + ÁFA, azaz 2.540,-Ft ellenében tudja nyújtani. Az ÁFA nem a fodrászt illeti, ezen összeget a szolgáltató köteles közvetlenül a költségvetés részére befizetni, a magánszemélyekből álló vendégkörét mégis 27%-al magasabb díjazás ellenében tudja csak kiszolgálni. Az ÁFA alany szolgáltató így alacsonyabb nettó munkadíjért kénytelen dolgozni, ha az árversenyben lépést akar tartani, vagy azonos nettó díjazás mellett számolnia kell az árérzékeny vendégkör lemorzsolódásával.
A kormány által bevezetni tervezett változás nem közvetlenül a KATA szabályait érinti, de hatása a katás adózási formát választók körében lesz a legmarkánsabban tetten érhető. 2017-ben ugyan a KATA árbevételi plafonja már 12 millió forintra emelkedett, az elsősorban magánszemély ügyfélkörrel rendelkező katások számára a 8 millió forintos alanyi adómentes árbevételi határ a mértékadó, hiszen ezen összeghatár felett 27% ÁFA összeggel terhelten tudnak csak szolgáltatást nyújtani. A tervezett változás bevezetése esetén 2019-től a KATA és az alanyi adómentesség értékhatára egybe fog esni, ami lényegesen tágítani fogja a katás vállalkozók mozgásterét. Amennyiben ezen javaslat jogszabályi elismerést nyer, úgy a 2019-es adóéveben a katás vállalkozók sokkal hatékonyabban fogják tudni kiaknázni a rájuk irányadó 12 millió forintos árbevételi határt, hiszen tevékenységüket korlátozás nélkül alanyi adómentesen, azaz ÁFA mentesen tudják folytatni.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az előbb említett, igen kedvező változások az államnak miért lehetnek előnyösek? A módosítások olyan vállalkozói réteget is érintenek majd, amelyek eddig adózói szempontból a szürke vagy a fekete zónában működtek. Az érintett kör a hagyományos adókulcsok mellett gyakran ki sem tudja gazdálkodni a megélhetését, arról nem is beszélve, hogy át sem látja a bonyolult adójogi szabályokat. Ezzel a megoldással az adózók térképén egy olyan csoport jelenik meg, akik eddig teljesen rejtve maradtak. A rejtőzködést segíti, hogy a felsorolt területek jó része nehezen ellenőrizhető, mivel – elsősorban a szellemi szolgáltatásoknál – a bevételek könnyen nyom nélkül elrejthetőek.
Persze megint jó kérdés, hogy, amennyiben könnyű elbújni az adóhatóság elől, akkor egyáltalán miért fizetnének adót azok, akik eddig sem fizettek? Erre az a kézenfekvő válasz, hogy a KATA segítségével viszonylag olcsón tud az adott vállalkozó legális jövedelmet teremteni, ami nem csak egy átfogó adóellenőrzéskor, vagyonosodási vizsgálatkor fontos, de életbevágó kérdés hitelfelvételkor vagy lakásvásárláskor is.
