Ha a Kedves Látogatót az ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi munkadíja érdekli, úgy irodánk ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos díjszabását ide kattintva ismerheti meg.
Az ingatlan adásvételi szerződést egy 1500 szavas cikk keretei között bemutatni nem lehetséges, de még a hozzá kapcsolódó legfontosabb címszavak felsorolása is reménytelen próbálkozás lenne. Írásunkban nem vállalkozunk többre, mint felvillantani az ingatlan adásvételi szerződés témakörébe tartozó néhány olyan témát, ami az általános érdeklődés középpontjában áll.
Ingatlan adásvételi szerződés fogalma, legfőbb ismérvei
Íme az ingatlan adásvételi szerződés legalapvetőbb sarokpontjai:
- Az eladó az ingatlan tulajdonjogának és az ingatlan birtokának átruházására vállalkozik.
- A vevő ezért cserébe vételárat köteles fizetni.
- Mindezt pedig a felek szigorúan kötelesek írásba foglalni.
Ha a fenti minimum feltételek teljesülnek, már érvényes ingatlan adásvételi szerződésről beszélünk. Nem jön létre ingatlan adásvételi szerződés a következő szituációkban:
- Ha a felek megbeszélik ugyan a fentieket, de nem foglalják írásba, nem jön létre ingatlan adásvételi szerződés.
- Ha a felek a felsoroltakat leírják egymásnak emailben, önmagában az email nem minősül írásbeli nyilatkozatnak, így nem jön létre az ingatlan adásvételi szerződés.
- Ha a felek megállapodnak az ingatlan adásvételében, de a megállapodásból nem derül ki egyértelműen a vételár vagy nem azonosítható az ingatlan, szintén nem jön létre a szerződés.
Mi tesz egy szerződést ingatlan adásvételi szerződéssé
Az ingatlan adásvételi szerződés legfőbb ismérve, hogy alkalmas a vevő tulajdonjogának bejegyzésére. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény megfogalmazza azokat a minimum követelményeket melyek ehhez minimálisan szükségesek. A jogszabály követelményei közül az alábbiakat emelem ki, mint legfontosabbakat.
A szerződésnek tartalmaznia kell:
- a szerződő felek adatait;
- a felek ügyleti minőségének megjelölését (eladó, vevő, ajándékozó, megajándékozott, stb.)
- a település és a helyrajzi szám megjelölését;
- a felek állampolgársági nyilatkozatát;
- az úgynevezett “bejegyzési engedélyt”, mely szerint az eladó feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez;
- végül, de nem utolsó sorban, az ügyvédi ellenjegyzést
Lábjegyzet: a bejegyzési engedély részletfizetés esetén nem az adásvételi szerződésben, hanem külön okiratban szerepel, ami általában a teljes vételár megfizetéséig ügyvédi letétben marad.
Ügyvédi munkadíj és szerződési költségek
Ha elsőre furcsán is hangzik, az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatos leggyakoribb kérdés az ügyvédi munkadíj. Irodánk díjszabásának mértékéről itt található bővebb információ. Ha valaki budapesti kontextusba szeretné helyezni az ügyvédi munkadíjak nagyságrendjét, akkor egy bővebb cikket is olvashat az ügyvédi munkadíj hátteréről.
Az ügyvédi munkadíjon felül fajlagosan már csak kisebb költségelemek merülnek fel. Ilyen a földhivatal 6.600,-Ft összegű eljárási díja, a tulajdoni lap lekérésének 1.000,-Ft összegű díja, vagy ház és telek vásárlása esetén feltétlenül beszerezni indokolt térképmásolat lekérésének 2.250,-Ft összegű költsége.
E költségeket általában a vevő viseli. A felek üzleti alkujának esetenként része, hogy a felmerülő költségeket valamilyen arányban eladó és vevő megosztják vagy az eladó átvállalja.
Tulajdoni lap
A magyarországi ingatlanok adatait a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban közhiteles módon tárolja. Ezekről a nyilvánosan hozzáférhető adatokról kérhet kivonatot bárki a tulajdoni lap lekérésével. Az adatok demokratikus hozzáférését biztosítja, hogy tulajdoni lap akár az ügyfélkapun keresztül elektronikusan is lekérhető. Ráadásul magánszemélyek számára jelenleg évi kettő tulajdoni lap lekérése ingyenes. Ezen felül is mindössze 1.000,-Ft ellenében hozzáférhetőek ezek az adatok.
A tulajdoni lap három részből áll, amit a tulajdoni lap I.-III-ig terjedő római sorszámokkal jelöl. Az első részen találhatóak az ingatlan adatai, a második részen az ingatlanra bejegyzett jogok, míg a harmadik rész az úgynevezett teherlap, ami nevéhez hűen az ingatlanra bejegyzett terheket, tényeket rögzíti.
A tulajdoni lap lekérése az ingatlan adásvételi szerződés előkészítésének legelső, esszenciális lépése. Ezen lépés hiányában az ingatlan adásvételi szerződés tekintetében bármilyen kötelezettségvállalás megtétele szigorúan ellenjavallott.
Vételi ajánlat/vételi szándéknyilatkozat
Amennyiben a vevő egyoldalú nyilatkozatban fejezi ki az ingatlan megvásárlására vonatkozó szándékát, jogi értelemben vételi ajánlatot tesz. Az elmúlt két évtizedben az ingatlanközvetítők közreműködésével összefüggésben a lakossági ingatlan adásvételi szerződések előkésztése során szinte megkerülhetetlen kérdéssé vált a vételi ajánlat jogintézménye. Ennek ellenére szinte senki nincs tisztában azzal, hogy a vételi ajánlat elfogadása létrehozza az ingatlan adásvételi szerződést.
Abszurd önellentmondása a jogintézmény hazai gyakorlatának, hogy vételi ajánlat megtétele és bizonyos összegű „bánatpénz” elhelyezése hiányában az ingatlanközvetítő rendszerint nem engedi érdemi egyeztetésbe bocsátkozni az eladót és a vevőt. Ugyan a vételi ajánlat, akár hasznos jogintézmény is lehetne, napjainkban a szerepe gyakran csak arra korlátozódik, hogy a vételi szándéknyilatkozatnak hívott szörnyeteg formájában helyzetbe hozza az ingatlanközvetítőt.
Foglaló
Az internetes keresések sztárja a foglaló. Sokan tudnak róla ezt-azt, kevesen látják át működésének a lényegét. A foglaló lényegi funkciója a szerződés felróható megszűnésének szankcionálása, nem pedig a szerződés önkényes felrúgásának ellenértéke.
A foglaló alapvető tulajdonságainak megismerését követően már magabiztosan válaszolható meg a foglalóval kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdés: foglaló vagy előleg? A foglaló aszerint számolandó el, hogy melyik fél, esetleg egyik sem vagy mindkettő felelős a szerződés meghiúsulásáért. Az előleg ezzel szemben a szerződés meghiúsulása esetén feltétel nélkül visszajár a vevőnek
Előszerződés
Az előszerződés nem kellene, hogy az ingatlan adásvételi szerződésről szóló általános cikkben kiemelt szerepet kapjon, mivel viszonylag szűk azon jól behatárolható esetek köre, ahol valóban szükség van rá az ingatlan adásvételi szerződés során. Mégis fontos a fogalmi zűrzavar tisztázása, mert az előszerződés számos ingatlan adásvételi szerződést érintő félrevezető laikus beszélgetés témája.
Az előszerződés nem más, mint a felek arra vonatkozó megállapodása, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Semmiképpen nem igényli ilyen előszerződés kötését önmagában az, hogy a felek foglalót szeretnének elszámolni, a vevő hitelt vesz fel vagy az ingatlanon teher van.
Széljegy, függőben tartás
Varázsszavak, amivel az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban a játszótéren folytatott beszélgetések során már mindenki találkozott, ezt-azt hallott róla, de pontos jelentését senki nem ismeri.
Jogi gyorstalpaló egy mondatban. Széljegy: A tulajdoni lapon először széljegyre kerül bármilyen kérelem, amit az ingatlannal kapcsolatban a földhivatalhoz benyújtanak. A széljegy lényegében elintézetlen kérelmet jelöl a tulajdoni lapon, annak is a legfelső részén. Fontos! A széljegyeket beérkezési sorrendben bírálja el a földhivatal. Ezt hívják a rangsor elvének.
Innen a függőben tartás megértése már csak egy lépés. Ha kérelmet nyújtunk be a földhivatalhoz, annak elbírálását a földhivatal alap esetben rögtön megkezdi. Tulajdonjog bejegyzési kérelem előterjesztésekor azonban van arra lehetőség, hogy megkérjük a földhivatalt, hogy kérelmünk elintézését a tulajdonjog bejegyzési engedély beérkezéséig (de legfeljebb 6 hónapig) tartsa függőben, a kérelem elbírálását csak ezt követően kezdje meg. Ilyen módon a rangsor elve miatt az adásvételi szerződés benyújtását követően beérkező kérelmeket a földhivatal 6 hónapig semmiképpen nem tudja elbírálni. Így nyújt a függőben tartás garanciát a vevőnek, hogy az ingatlant tehermentesen szerezhesse meg, amikor végül kiegyenlíti a vételárat.
Elővásárlási jog
Az ingatlan adásvételi szerződés gyakori velejárója a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jog. A Polgári törvénykönyv alapján illeti meg elővásárlási jog a tulajdonostársakat, ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van. A társasházi külön tulajdonok tulajdonosai javára a társasházi alapító okiratban alapítható elővásárlási jog.
Az elővásárlási jog annyit tesz, hogy az eladónak a vevőtől kapott, elfogadni szándékozott vételi ajánlatot közölnie kell az elővásárlásra jogosultakkal. Ha bármelyik elővásárlásra jogosult az ajánlatot írásban elfogadja, úgy az ingatlan adásvételi szerződés nem az eladó és a vevő, hanem az eladó és az elővásárlásra jogosult között fog létrejönni.
Ingatlan adásvételi szerződés vételár
A vételárban megegyezni több mint az ingatlan vételárának egyszeri rögzítése.
A vételárrészletek teljesítése történhet készpénzben vagy átutalással. Mi minden esetben az utóbbit támogatjuk. Az átutalással teljesített vételárrészletek esetében a felek között további átvételi elismervény kiállítására nincs szükség. Az adott összeg jóváírását szükség esetén mind a pénzt küldő, mind a pénzt fogadó bank hitelesen tudja igazolni.
A vételár helyes összegbeli ütemezése esszenciális kérdés mindkét szerződő fél számára. Vegytiszta esetben 10% foglaló átadása után a fennmaradó teljes összeg átadására már csak az ingatlan birtokának átruházásakor kerül sor. Mivel azonban a szerződések nem laboratóriumban köttetnek, ezért a fenti ökölszabály gyakran sérül. Viszonyítási pontnak azonban mindig érdemes szem előtt tartani a fenti irányelvet.
Birtokátruházás
A vételárrészleteket nem csak összegben, de időben is megfelelően ütemezni kell. E táncrend legfontosabb eleme, hogy a teljes vételár kiegyenlítése minden esetben egybe essen a kulcsok átadásával. A vevő az utolsó vételárrészlet átadásával praktikus értelemben védtelen az esetleges eladói szerződésszegéssel szemben, így nem elfogadható feltétel a teljes vételár kiegyenlítését akár csak 1 nappal követő birtokátruházás. Ugyanúgy fordítva is igaz. Bármennyire is szépen kéri a vevő, hogy fizetés előtt beköltözhessen, az eladónak érdemes megvárnia az ingatlan birtokbaadásával az utolsó vételárrészlet teljesítését. A táncrend megbontásával az eladó a vevő esetében már említett fordított előjelű kiszolgáltatott helyzetbe kerül.
Hitel
Napjaink kedvező kamatkörnyezetében az ingatlan adásvételi szerződés szinte szükségszerű velejárója banki hitel felvétele.
Jelenlegi jogszabályi korlátozások mellett a lakáscélú kölcsön összege jövedelmi viszonyoktól függően nem haladhatja meg a fedezeti ingatlan forgalmi értékének 75, illetve 80 százalékát.
Valamennyi kereskedelmi bank elvárása, hogy bankspecifikus rendelkezések kerüljenek az ingatlan adásvételi szerződésbe. Olyan ügyvédnek, aki látott már közelről ingatlan adásvételi szerződést, ez rutinfeladat.
Teher
Mivel mindenki hitelt vesz fel a vásárláshoz, ezért pusztán formál logikai megközelítésben semmi meglepő nincs abban, hogy a megvásárolandó ingatlanok túlnyomó többsége banki jelzáloggal terhelt. Vevőként a terhelt ingatlantól nem kell megrettenni, csak olyan ügyvédet kell választani, aki nem először találkozik ilyennel.
Alapvető követelmény, hogy a tehermentesítéshez szükséges összeget nem az eladónak fizeti a vevő, hanem a bank által kiállított igazolásban foglalt adatok szerint közvetlenül a bank részére.
Késedelmi kamat, -kötbér
Nem csak az ingatlan adásvételi szerződés tekintetében specifikus elvárás, hogy bármely szerződéses rendelkezésnek a rögzítését kísérje az adott rendelkezés elmulasztása esetére meghatározott szankció.
Ingatlan adásvételi szerződés alapvető vevői kötelezettségvállalása a vételár határidőben történő megfizetése. A fizetési határidő betartásának ösztönzésére a legalapvetőbb jogi eszköz a határidő elmulasztása esetére kikötött késedelmi kamat.
Az eladó a teljes vételár megfizetésével egyidejűleg köteles az ingatlan kulcsait átadni a vevő részére. E kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása esetén napi fix pár ezer forintos összegben meghatározott kötbér bírhatja jobb belátásra a mulasztó eladót.
Elállás
Minden ingatlanos ügyvéd rémálma. Az elállás jogintézménye ultima ratio. Kizárólag akkor ejtjük ki a szánkon, ha az elvtelen megalkuváson kívül már semmilyen kompromisszum nem hozhatja a feleket közös nevezőre. Az elállás a szerződés megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozat. Az általános tévhittel szemben ilyen nyilatkozatot kizárólag az a szerződő fél tehet, akivel szemben a másik fél szerződésszegést követett el.
Az elállás következménye, hogy a szerződés úgy szűnik meg, mintha azt a felek soha meg sem kötötték volna. Az eladó visszafizeti az átvett vételárrészleteket, a vevő visszaszolgáltatja az ingatlant az eladónak.
Ha Irodánk gyakorlati tapasztalatait veszem alapul, akkor inkább beszélünk elméletről, vagy elszigetelt egzotikus esetekről, semmint kitapintható, köznapi gyakorlatról. Lakossági ingatlan adásvételi szerződések esetében már egy foglalónyi vételárrészlet visszafizetése is gyakorlati akadályokba ütközne egy vevői elállás esetén. Az eladó általában az összeget azonnal továbbadja egy másik lakásra és az átlag magyar család három forint megtakarítással nem rendelkezik, nemhogy milliós tételeket tudna mozgósítani az említett szélsőséges helyzetben.
Kapcsolódó cikkek:
Kérdéseivel keressen minket bizalommal!
