“Függőben tartás” és”tulajdonjog fenntartással történt eladás”: Misztikus varázsszavak, amivel az ingatlan adásvételi szerződéssel kapcsolatban a játszótéren folytatott beszélgetések során már mindenki találkozott, ezt-azt hallott róla, de pontos jelentését senki nem ismeri. Az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 15. része nem hagyja kétségek között hűséges olvasóit.
Egy kis alapozás
A jogintézmények megértéséhez első lépésként arra érdemes rávilágítani, hogy miért van rájuk egyáltalán szükség?
Az ingatlan adásvételi szerződés sajátossága, hogy azon esetekben, ahol a vételárat a vevő nem egy összegben, hanem részletekben teljesíti, a jogviszony a vevő terhére rendkívül egyensúlytalan. Az egyensúlytalanság abban áll, hogy a teljes vételár kiegyenlítéséig a vevő fizet és fizet, cserébe viszont nem kap semmit. Az eladó alapvető garanciális elvárása ugyanis, hogy rendkívüli esetektől eltekintve a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja, a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez csak a teljes vételár megfizetésével járul hozzá.
Ha ennyiben véget érne a történet, az nagyon igazságtalan lenne. Az átadott vételárrészletek tekintetében a vevő egyéb biztosíték hiányában teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülne. Szokták mondani – teljes joggal – ügyfeleink, hogy: „de hát, ha az eladó nem teljesít a szerződés szerint a vételárat, sőt a foglaló kétszeresét vissza kell fizetni”. Ez papíron így is van. A gyakorlatban azonban egy ilyen biztosíték nélküli pénzkövetelés érvényesítése önkéntes teljesítés hiányában éveket vesz igénybe, horrorisztikus költségek mellett, bizonytalan kimenetellel.
A „függőben tartás” és a „tulajdonjog fenntartás” célja egyaránt ezen egyensúlyi deficit felszámolása, amit a két jogintézmény különböző jogi módszerekkel, különböző hatékonysággal érnek el. Mindkét jogintézménynek megvannak a maga előnyei és árnyoldalai. Lássuk, melyek ezek?
Tulajdonjog bejegyzési kérelem függőben tartása
A függőben tartás megértéséhez rögtön közelebb visz, ha kiderítjük, minek a függőben tartásáról van szó. A függőben tartás nem más, mint a fenti alcímben jelzett tulajdonjog bejegyzési kérelem elintézésének, elbírálásának függőben tartása. Hogy ennek miért van értelme, szükséges tisztában lenni a széljegy és rangsor fogalmakkal.
Széljegy: A tulajdoni lapon először széljegyre kerül bármilyen kérelem, amit az ingatlannal kapcsolatban a földhivatalhoz benyújtanak. A széljegy lényegében elintézetlen kérelmet jelöl a tulajdoni lapon, annak is a legfelső részén.
Rangsor: A széljegyeket beérkezési sorrendben bírálja el a földhivatal. Ezt hívják a rangsor elvének. Tehát a rangsor elve szerint, ha a tulajdoni lapon van egy még elintézetlen széljegy, akkor az azt követően beérkezett kérelmet a megelőző széljegy elbírálásáig parkoltatja a földhivatal a tulajdoni lapon.
Így néznek ki a tulajdoni lapon elintézésre sorakozó, egymásra várakozó széljegyek:
Innen a “függőben tartás” megértése már csak egy lépés. Ha kérelmet nyújtunk be a földhivatalhoz, annak elbírálását a földhivatal alap esetben rögtön megkezdi. Tulajdonjog bejegyzési kérelem előterjesztésekor azonban van arra lehetőség, hogy megkérjük a földhivatalt, hogy kérelmünk elintézését a tulajdonjog bejegyzési engedély beérkezéséig (de legfeljebb 6 hónapig) tartsa függőben, a kérelem elbírálását csak ezt követően kezdje meg.
Ilyen módon a rangsor elve miatt az adásvételi szerződés benyújtását követően beérkező kérelmeket a földhivatal az adásvételi szerződéssel kapcsolatos döntés meghozataláig (de legfeljebb 6 hónapig) semmiképpen nem tudja elbírálni. Ez optimális esetben azt jelenti, hogy a tulajdonjog bejegyzéséig semmilyen további kérelemmel nem foglalkozik a földhivatal, legyen az akár jelzálogjog, végrehajtási jog vagy bármilyen teher bejegyzésére vonatkozó kérelem. Így nyújt a „függőben tartás” garanciát a vevőnek, hogy amikor végül kiegyenlíti a vételárat, az ingatlant tehermentesen szerezhesse meg.
Egy dologra kell csak figyelni. A vételár megfizetése 6 hónapon belül történjen meg, ellenkező esetben 6 hónap elteltével a “függőben tartás” széljegyet törlik a tulajdoni lapról és a földhivatal hozzáfog a soron következő széljegy elbírálásához. Ha ez a széljegy például egy végrehajtási jogra vonatkozik, mert az eladó elfelejtette befizetni a gázszámlát vagy a parkolási bírságot, akkor nagy a baj. Hiába fizettünk ki több millió forintot a vételárból, az ingatlant el fogják árverezni az orrunk elől és semmit nem tehetünk.
Tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye
Hosszú éveken keresztül „függőben tartás” nem létezett, a vevő egyetlen lehetősége az ingatlan blokkolására a „tulajdonjog fenntartással történt eladás” volt. Ebben az esetben a földhivatal a tulajdoni lap III. részén, azaz a teherlapon, a szerződő felek kérésre rögzíti az adásvétel tényét, ilyen módon hitelesen tanúsítva, hogy a vevő adásvételi szerződést kötött az ingatlanra. A tulajdoni lapot lekérve ezt bárki láthatja.
Ez a feljegyzés megakadályozza, hogy az eladó rendelkezzen az ingatlan felett. Többek között az eladó nem adhatja el másnak az ingatlant, sem nem vehet rá fel jelzálog alapú hitelt. Úgy fogalmaz a jogszabály, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése elidegenítési és terhelési tilalmat létesít az ingatlanon. További kedvező tulajdonsága e megoldásnak, hogy a felek szabadon határozzák meg, hogy ez a feljegyzés mennyi ideig legyen a tulajdoni lapon. Nem köti őket a „függőben tartás” esetében előírt 6 hónapos limit.
Jogosan érkezik a kérdés, ha ennyire szuper a „tulajdonjog fenntartással történt eladás”, miért van szükség a béna 6 hónapos függőben tartásra? Ott ugrik a majom a vízbe, hogy a „tulajdonjog fenntartással” biztosított elidegenítési és terhelési tilalom nem ad védelmet a legnagyobb mumus, a végrehajtási jog ellen. Tehát, míg a „tulajdonjog fenntartás” mellett sem lehet eladni vagy megterhelni az ingatlant, ha azonban az eladó bármilyen pénzügyi zavara miatt végrehajtási eljárás indul ellene, hiába a tulajdoni lapon az arra vonatkozó igazolás, hogy azt már eladta másnak, ha nincs még kifizetve a teljes vételár a végrehajtó elviszi a lakást.
“Függőben tartás” vagy “tulajdonjog fenntartással történt eladás”? Mikor melyiket?
Ökölszabályként összegezhető, hogy amikor csak lehetőség van, a tulajdonjog bejegyzési kérelem függőben tartásával óvjuk a vevő jogait. Vannak azonban olyan speciális helyzetek, amikor 6 hónapnál hosszabb futamidejű az adásvételi szerződés. Ilyen esetekben kerülhet szóba, az említett fogyatékossága ellenére a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feljegyzése.
A 6 hónaposnál hosszabb futamidő jellemző például új építésű projekteknél. Előfordul, hogy az eladónak hosszabb időre van szükség a kiköltözésre vagy a vevőnek a vételár előteremtésére. Kellő körültekintés és az egyéb lehetőségek mérlegelése mellett, ilyenkor jöhet szóba a tulajdonjog fenntartás.
Kapcsolódó cikkek:
Kérdéseivel keressen minket bizalommal!
