A foglaló a jogi popkultúra egyik közismert darabja, annak legalapvetőbb tulajdonságai üdvözlendő módon részévé váltak a laikus jogismeretnek. Tekinthetünk rá úgy, mint a szerződés megszegésének önként vállalt szankciójára.
Mi a foglaló fogalma?
A foglaló a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg. A foglaló az adásvételi szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás megerősítésére szolgál. A szerződés megszegésének önként vállalt szankciója.
Lássuk, hogy ez a biztosítéki jellegű összeg hogyan viselkedik a szerződés teljesítése során.
- Amennyiben az ingatlan adásvételi szerződés teljesül, a foglaló összege főszabály szerint beszámít az ingatlan vételárába.
- Ha szerződés teljesítése elmarad és ezért a vevő felelős (például, ha nem fizeti meg a vételárat vagy a szerződésben meghatározott bármely vételárrészt) az eladónak átadott foglalót elveszíti.
- Ha pedig az eladónak felróható okból nem kerül sor a szerződés teljesítésére (például, ha nem adja birtokba az ingatlant) akkor a kapott foglalót kétszeres összegben kell visszafizetnie a vevőnek.
- Ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért mindkét fél felelős, vagy amelyért egyik fél sem felelős – például földrengés esetén megsemmisül az ingatlan, amely vis major helyzetért nyilvánvalóan egyik fél sem felelős -, akkor a foglaló összege visszajár a vevőnek.
Kárátalány funkció
A foglaló kárátalányként szolgál. Ez azt jelenti, hogy a foglaló erejéig a szerződés meghiúsulása miatt felmerült kár mértékét a szerződő félnek nem kell bizonyítani. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábban kártérítés jogcímén megfizetett összeget viszont be kell számítani a foglaló összegébe. Klasszikusan ilyen az eladó által már megfizetett késedelmi kötbér. Tehát a szerződés meghiúsulása esetében a foglaló összegének kétszeresét úgy kell megfizetnie az eladónak a vevő részére, hogy az összegből levonhatja a már megfizetett kötbér összegét.
Nem akadálya a foglaló érvényesítése annak, hogy a fél az ezt meghaladó kárai megtérítését is követelje a szerződésszegő féllel szemben. Tehát például a foglaló fedezetet nyújthat a vevőnek az adásvételi szerződés meghiúsulása miatt felmerült bérleti díj költségekre, míg az eladó a vételár átadás miatt elszalasztott befektetési lehetőséget kompenzálhatja az összegből. Ha igazolható, hogy a kár még a foglaló összegénél is nagyobb, akkor ez az összeg is követelhető a másik féltől.
Persze itt most nagyon meglódult a fantáziánk. Egy jól megszerkesztett szerződés esetében a dolgoknak nagyon össze kell jönnie, hogy a foglaló szerephez jusson. A foglaló feletti kártérítési igény érvényesítése pedig inkább jogelméleti kategória. Esetleg egyetemi vizsgafeladatként lehet komolyan venni, de a gyakorlatban olyan összetett bizonyítási kérdésről van szó, ami ritkán vezet sikerre.
Foglaló mértéke
Fizetése történhet készpénz átadásával, utalással, indokolt esetben pedig akár ügyvédi letétbe helyezés útján is. Téves tehát az közhiedelem, hogy csak készpénzben lehetne teljesíteni (hogy mi táplálja ezt a tévhitet, arról a következő bekezdésekben ejtünk szót). Mértéke általában a vételár 10%-ának megfelelő összeg, de ezen összeg emelhető illetve csökkenthető a szerződő felek megállapodása függvényében. A törvény az összeg meghatározásával kapcsolatban egyetlen korlátot tartalmaz: amennyiben az eltúlzott mértékű a szerződő felek bármelyike a bírósághoz fordulhat és a túlzott mértékű foglaló összegének csökkentését kérheti. Nincs előre meghatározott konkrét mérték, hogy mikor túl magas az összeg, a bíróság minden esetben a szerződés összes körülményének figyelembevételével határoz. Ügyvédtől ne fogadjanak el ilyen pongyola megfogalmazást, de itt most az egyszerűség kedvéért állapodjunk meg abban, hogy általánosságban nagy hibát nem véthetünk, ha a foglaló nem haladja meg a vételár 20%-át.
A foglaló mértéke témájában született részletes cikkünben további hasznos információt találhat a kedves olvasó.
Előleg vagy foglaló?
A különbség a két jogintézmény között kizárólag a szerződés meghiúsulása esetén mutatkozik meg. Az előzőekben már bemutattuk, hogy a foglaló ilyenkor hogyan viselkedik. Ehhez képest az előleg nem más, mint egy mezei vételárrészlet. Ennek megfelelően a szerződés meghiúsulása esetén az előleg minden hókuszpókusz nélkül visszajár a vevőnek.
Az előleg-foglaló kérdéskörrel külön cikkünkben részletesen is foglalkozunk.
Foglaló kizárólag készpénzben a szerződés aláírásakor?
Régi, mára már egyre ritkábban felmerülő tévhit, hogy a foglaló átadására feltétlenül a szerződés aláírásával egyidejűleg kell, hogy sor kerüljön, ezért az csak készpénzben teljesíthető. Ezen egyébként teljesen alaptalan megállapítás még a 2014. előtt hatályban volt régi Ptk. idején vált a hétköznapi jogi folklór részévé. A régi Ptk. talaján kialakult joggyakorlat valóban a foglaló érvényes átadásának feltételéül tette a szerződés aláírásával egyidejűleg történő teljesítést. Szerencsére azonban a jogalkalmazóba szorult annyi bölcsesség, hogy egyidejű teljesítésnek ismerje el, ha az ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor az eladó megbízást adott a bankjánál a foglaló átutalására, feltéve ha az átutalási megbízás átadásával ennek tényét igazolta az eladónak. Az ilyen módon való átadásnak az egyetlen feltétele az volt, hogy a vevő számláján legyen kellő fedezet az átutalás teljesítéséhez.
A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Ptk. a foglaló fentiek szerinti körülményes teljesítésével kapcsolatos, a gazdasági realitás szempontjából teljesen feleslegesnek tűnő követelményeket legnagyobb megkönnyebbülésünkre meghaladottá tette. Ekkortól a teljesítés a szerződés teljes futamideje alatt bármikor szabadon történhet, minden megkötés nélkül, legalábbis a teljesítés időpontja tekintetében.
Lehet-e foglalót átadni szerződés nélkül és ügyvéd nélkül?
Tehát a foglaló bármikor átadható, de ez nem változtat azon, hogy garanciális szempontból – mind az eladó, mind a vevő számára – továbbra is az ügyvéd által ellenjegyzett ingatlan adásvételi szerződés aláírásakor a legszerencsésebb, ha ez megtörténik. Csak látszólag felesleges erről szót ejteni. Sajnos gyakorta kezdik azzal a minket felkereső ügyfelek, miszerint:
“Ügyvéd úr lefoglalóztam egy lakást és szeretném felkérni, hogy készítse el az adásvételi szerződést!”.
Ugyan igaz, hogy “lefoglalózni” egy ingatlant szerződés nélkül és ügyvéd nélkül is lehet, csak az a kérdés, érdemes-e? A válasz több, mint egyértelmű. Foglaló szerződés nélkül? Nem érdemes, sőt kifejezetten ellenjavallott vagy drámaibban megfogalmazva életveszélyes húzás.
Ma már sokan tudják, hogy az ügyvéd nem valami szükséges rossz, legalábbis optimális választás esetén nem az. Az ügyvéd biztosítja az általa előkészített adásvételi szerződés révén a felek jogi garanciáit vagy úgy is mondhatjuk: a nyugodt álmukat.
Na mármost, ha a foglalót szerződés nélkül átadtuk – az ügyvéd bevonását megelőzően – néhány sajtpapírra skiccelt kanyargó sorral, esetleg egy ingatlanos által kiállított vételi ajánlattal vagy más nevén vételi szándéknyilatkozattal, hol maradnak a jogi garanciák? Általános tapasztalat, hogy amennyiben a felek között az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződés aláírása előtt megrekednek a tárgyalások – általában pont a közbenjáró ügyvéd által feltárt jogi kockázatok miatt – akkor a foglaló sorsa, visszakövetelése bizonytalanná válik. Ha a foglaló átadására megfelelő szerződés nélkül került sor, akkor a kockázatot a vevő futja. Ennek oka legtöbbször, hogy nem lettek tisztázva előzetesen azon feltételek, ami alapján az elszámolás megnyugtatóan megtörténhetne.
Amikor a foglaló visszajár, a vevő mégis üres kézzel távozik
Cikkünkből már kiderült, ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért mindkét fél felelős, vagy amelyért egyik fél sem felelős akkor a foglaló visszajár a vevőnek. Ez az elmélet…
Gyakorlati szempontból azonban a vevő pozíciója az eladóéhoz képest mégis lényegesen kedvezőtlenebb. Az eladó szerződésszegése esetén a vevőnek a foglaló kétszerese járna vissza, de mivel foglalót csak a vevő fizet a szerződéskötéskor – az eladó nem – így a vevőnél nem csak az összeg kétszerese nincs, de még a visszajáró foglaló is az eladó birtokában van.
Egy lakossági szerződésnél a visszajáró foglaló pár millió forintos összege olyan mértékben húsbavágó kérdés a vevő számára, hogy az összeg visszatartásával az eladó “zsarolási pozícióban” van a vevővel szemben. Ha a vevő kézhez akarja kapni a visszajáró foglalóját, kénytelen elvtelenül alávetnie magát az eladó akaratának.
A visszajáró foglalón felül annak kétszeres megfizetéséről beszélni irreális fantazmagória. Persze kizárni nem lehet, ahogy teljes napfogyatkozás is megfigyelhető minden évszázadban.
A foglaló visszafizetésével külön cikkünkben foglalkozunk részletesen.
Foglaló minta 2023
A foglaló minta témáját külön cikkben is körüljártuk.
A google keresési találataiból jól látható, hogy az egyik sláger téma különböző minták letöltése a netről. Naponta keresnek minket is azzal kapcsolatban, hogy a foglalózáshoz tudnánk-e átküldeni egy jó kis mintát. Minden bizonnyal nagy népszerűségre tennénk szert, ha egy ilyen foglalós mintát akár közvetlenül a honlapunkon is elérhetővé tennénk letölthető formában. Hogy az oly nagyon vágyott népszerűség ellenéri mégis miért nem tesszük ezt, az az előző bekezdésből már kiderült.
Nincs olyan tökéletes foglaló minta, ami olvasni tudna a szerződő felek fejében és ki tudná találni, hogy az ingatlan adásvételi szerződésben milyen feltételekkel szeretnének egymással megállapodni. Félreértések elkerülése végett, ezen feltételek nem merülhetnek ki a vételár összegében és ütemezésében. Ezt mindenki jól tudja, akinek volt már a kezében ingatlan adásvételi szerződés. Nem készíthető biztonságos foglaló minta, hiszen minden egyes feltétel, ami az ügyvéd által szerkesztett ingatlan adásvételi szerződéshez képest kimarad abból a bizonyos netről beszerzett mintából, az az ügylet meghiúsulása esetén a minta alapján eljáró vevő kockázata lesz.
Egy ilyen nem kívánatos esetben a számos hiányzó feltétel okán nem lesz egyértelmű, hogy az adott esetben a foglaló visszajár-e a vevő számára vagy sem. A helyzet tapasztalati pszichológiája pedig azt mutatja, hogy ezen bizonytalanságtól övezett szituációban az összeget fejben már rég elköltő eladónak (ingatlanosnak) esze ágában sem lesz azt visszafizetni.
Tévhitek a foglalóval kapcsolatban
Tévhitként él sokak fejében, hogy az ingatlan adásvételi szerződés rendelkezéseit megszegő fél mentesülhet az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól a foglaló összegéről való lemondással, illetve az összeg kétszeres visszafizetésével. Ennél mélyebben nem is bonyolódnék bele az elméleti jogászkodásba, ezért mondok inkább gyakorlati példát.
- Gyakran halljuk, hogy az eladó azt mondja, talált egy többet fizető vevőt, ezért visszaadja a foglaló kétszeresét a vevőnek és eladja az ingatlant a másik versenyzőnek, pedig nem teheti meg. Ilyen választási lehetősége az eladónak nincs. Ha az eladó megtagadja a szerződés teljesítését – például az ingatlant nem hajlandó a vételár megfizetése ellenére birtokba adni – a vevő döntheti el, hogy a foglaló kétszeresének visszakövetelése mellett eláll a szerződéstől vagy továbbra is követeli az ingatlan kulcsainak átadását.
- Ugyanúgy hibás annak a vevőnek a gondolatmenete, aki azt gondolja, hogy lemond a foglalóról és inkább egy másik ingatlant vesz meg. Kizárólag a szerződésszegést elszenvedő eladó döntésén múlik, hogy a vételár megfizetésének elmaradása esetén eláll az adásvételi szerződéstől, és megtartja a foglalót, vagy továbbra is követeli a vételár megfizetését. A szerződésszegő vevőnek nincs olyan választási lehetősége, hogy a foglalóról lemondással szabaduljon a kötelemből.
A foglaló funkciója a szerződés felróható megszűnésének szankcionálása, nem pedig a szerződés önkényes felrúgásának ellenértéke.
Kapcsolódó cikkek:
- Foglaló vagy előleg?
- Ingatlan vételárának kiegyenlítése – vevői szempontok
- Ingatlan vételárának kiegyenlítése – eladói szempontok
- Bacskó Ügyvédi Iroda ügyvédi munkadíja
- Vételi ajánlat
Kérdéseivel keressen minket bizalommal! +36303001354
